Teljesítménymenedzsment és értékteremtés az érintettekkel való kapcsolatok kezelése tükrében

Tanulmányunkban az érintettkapcsolatok (stakeholder relationships) kezelése szempontjából értékeljük a hazai vállalatokat, elsősorban az érintettekkel kapcsolatos szemléletmódot, s az ezt támogató eszközöket állítva a középpontba. Elemzéseinkhez az értékelés hátterét a Cranfieldi Teljesítménymérési Kutatóközpont érintettszemléletű teljesítménymenedzsment megközelítése, a teljesítményprizma adja. Ennek megfelelően az érintettekkel való kapcsolatok mindkét irányát vizsgáljuk: figyelmet fordítunk az érintettek elvárásainak észlelésére, illetve az érintettekkel kapcsolatos vállalati elvárásokra egyaránt. Hogyan észleli, s fogalmazza meg az érintettek elvárásait, igényeit a vállalat, s mennyire befolyásolják az érintettek elvárásai a vezetők döntéseit? Milyen elvárásokat támaszt érintettjeivel szemben a vállalat, hogyan értékeli az érintettek hozzájárulását a vállalat tevékenységéhez? Ezen elvárások észlelése tükrében képet alkothatunk az alkalmazott menedzsment eszközökről, a vállalati információs rendszerről, a teljesítménymérési és -menedzsment gyakorlatról is: mennyiben támogatják az érintettekkel való kapcsolat kezelését, fejlesztését? Tanulmányunkban az általános kép áttekintése mellett a kutatásban elemzett különböző vállalati csoportok szemléletének és gyakorlatának eltéréseit is értékeljük

Vezetői döntéshozatal és versenyképesség (The managerial decision making and the competitiveness)

A tanulmány a vezetői döntéshozatal három lényeges aspektusát tárja fel. A Versenyben a világgal c. kutatási program eredményei alapján arra lehet következtetni, hogy a menedzserek döntéshozatali képességei és megközelítései, a vállalati teljesítménymérés és menedzsment döntéseket támogató szerepe, valamint a vállalatok érintettekhez fűződő viszonya meghatározó lehet a hatékony vezetői döntéshozatal során. A vállalati döntéshozatal jellemzőinek bemutatása után megvizsgáljuk azt is, hogy a különböző teljesítményű cégek döntéseit mennyire támogatja a menedzserek felkészültsége, a teljesítménymérési gyakorlat és az érintettek elvárásai. A szerzők úgy találták, hogy a fenti tényezők mindegyike hozzájárul a hazai cégek versenyképességéhez, általánosságban ugyanis elmondható, hogy a döntéseket támogató vállalati környezet jobb üzleti teljesítményhez és gyorsabb reagálóképességhez vezethet. Az eredmények összegzése mellett ajánlásokkal is éltek a vállalatok számára, amelyek alkalmazásával hatékonyabb döntéseket hozhatnak. _______ This study presents three main aspects of the managerial decision making. Based on the results of the research program In competition with the World it points to the fact that decision making abilities and approaches of the managers, the corporate performance appraisal and the management decision support role, and the corporate relations to the stakeholders will be determinant in the process of the efficient managerial decision making. After presentation of characteristics of the corporate decision making the authors examine that how the decisions of enterprises with different performances are supported by the preparedness of the managers, the performance appraisal practice and the stakeholders expectations. The authors have thought that every factor contributes to the competitiveness of the domestic enterprises, and generally the decision supporting corporate environment can lead to better business performance and faster responsive abilities. Besides the results summary the authors give useful recommendations to the corporations with which they can make more efficient decisions

A perzsa tudományosság kialakulása a klasszikus korban (mesterség és elmélet) = The development of Persian Scholarship in the Classical Period (Practice and Theory)

Az iszlámkori Iránban a perzsa nyelvű tudományos tevékenység megjelenése és első eredményei döntően az arab nyelvű tudományok nyomdokain születettek meg. Az első évszázadokban a tudományok nyelve az arab volt, de a tudományok művelői között nagy számban megtalálhatóak voltak az iráni, többségükben perzsa származású tudósok, államférfiak és udvari tisztségviselők is, akik az abbászida birodalom szellemi életében kiemelkedő szerepet játszottak. A most záruló kutatásunk alapvetően két-irányú volt: egyrészt konkrét (grammatikai, logikai, irodalomelméleti, művészettörténeti stb.) forrásokkal foglalkoztunk (a), majd megpróbáltuk az ezekből a vizsgálatából adódó tanulságokat (terminológia, elemzések, definíciók) a szakterület korabeli elméleti kérdéseket tárgyaló forrásaival egybevetni (b). Végül mindezeket a részterületi kutatási eredményeket, tanulságokat egy általánosabb perzsa tudománytörténet szélesebb keretébe illesztettük, egy korai iszlámkori perzsa tudománytörténet ill. művészettörténet megírásával (c). Pályázatunk lezárásaként, az eredményeket, résztanulmányok (angol és magyar nyelven) mellett, egy könyvben foglaltuk össze, mely magyar nyelven először tárgyalta ezeket a kérdéseket (2007). | Iranian scholarship in the Persian language appeared comparatively late in the 10-11th centuries following in the wake of Muslim scholarship in Arabic. Nevertheless, from the very outset scholars of Iranian stock helped develop various branches of human and rational sciences such as grammar, lexicography, logic, literary sciences, history, history of fine art, medicine, mathematics, astronomy, or geography, etc. Our research aimed at twofold goals: it scrutinized sources (manuscripts, lithographs, printed matters) and carried out field works by collecting various sorts of data concerning literary and linguistic sciences and fine art history in Iran (a). Relying on evidences gained from the analyses of the sources under investigation (e.g. terminological facets, types of definitions, etc.) a detailed account of some important points in the development of human sciences could be given (b). The results gained from this research have been published in a separate volume (c: 2007)

Elemzés vagy megérzés: a stratégiai döntéshozatal gyakorlata Californiában és Magyarországon = Analysis or Intuition: Practice of Strategic Decision Making in California and in Hungary

A menedzsmenttudományok képviselői egyetértenek abban, hogy a stratégiai döntések megszületésének mikéntje hatással van e döntések minőségére. Éppen ezért meglepő, hogy viszonylag kevesen vizsgálják a stratégiai döntéshozatal folyamatát, s különösen hiányoznak azok a kutatások, amelyek feltárnák, hogy mely tényezők hatnak leginkább a stratégiai döntéshozatal módjára. Ezzel a tanulmánnyal megkíséreltük körbejárni ezeket a tényezőket, s azt is megvizsgáltuk, hogy hogyan fejtik ki hatásukat. Elsősorban a döntéshozatal során alkalmazott közelítésmódokra, a racionalitás (s ezen belül kiemelten a procedurális racionalitás) és az intuitív gondolkodás megjelenésére, a döntéshozók menedzsment képességeire, döntéshozatali szerepeire, valamint az IT és a tanácsadás támogató szerepére koncentráltunk. A megállapításokat empirikusan alátámasztó kutatások első részére Californiában került sor 2005 szeptembere és 2006 júniusa között egy Fulbright kutatói ösztöndíj keretében, illetve 2007-2008-ban hasonló kutatást folytattunk magyar menedzserek megkérdezésével az OTKA (K 68799) támogatásával, azzal a szándékkal, hogy az amerikai és a magyar eredményeket összehasonlítsuk. | Many management scholars believe that the process used to make strategic decisions affects the quality of those decisions. However, several authors have observed not enough research on the strategic decision making process. Empirical tests of factors that have been hypothesized to affect the way strategic decisions are made notably are absent. In this study we tried to identify and explore these factors. We mainly focused on the decision making approaches, the appearance of rational (first of all procedural rational) and intuitive ways of thinking, management skills and capabilities and the decision supporting role of IT and consultancy. The first part of the empirical research was carried out in California between September 2005 and June 2006, sponsored by a Fulbright Research Fellowship Grant. In 2007 and 2008 we continued the empirical research in Hungary by interviewing Hungarian managers. This part was supported by the OTKA K68799 Research Grant. We wanted to prepare a comparative study based on the results of the two researches

Business relationships and relationships with stakeholders – Perception of Hungarian executives.

Relationships are crucial concepts in numerous management theoretical frameworks. Both stakeholder theory and IMP’s business network approach put business and non-business relations in the forefront. However, the two theories – stakeholder and business network – are seldom discussed together, and stakeholder theory rarely appears in the IMP literature. In this paper although we want to focus on supply chain relations we strive to conduct our analysis within a more general framework of stakeholder theory. In our research we observed and analyzed the mutual expectations related to various stakeholder groups – business partners (suppliers and buyers) among them